Az érzelmi vezérlőrendszer mint védelem
Az érzelmi vezérlőrendszerünk ugyanolyan fontos, mint a test immunrendszere vagy egy számítógép tűzfala. A kellemetlen érzések — például a félelem, harag vagy szégyen — nem véletlenül léteznek: feladatuk van. Ezek az érzelmek figyelmeztetnek, határokat jelölnek és megóvnak minket a romboló helyzetektől.
Mit csinálsz, amikor elnyomod az érzéseidet?
Amikor elnyomod a kellemetlen érzéseidet, olyan, mintha nyaralásra mennél és nyitva hagynád a házad ajtaját. Kikapcsolod a riasztót, lebontod a belső határaidat, és kiszolgáltatottá válsz a rosszindulatú behatolóknak — legyen szó manipulációról, kihasználásról vagy érzelmi bántalmazásról. Az elfojtás hosszú távon áldozatszerephez, szorongáshoz és kiégéshez vezethet.
Érzelmek mentén húzott határok
Az érzéseid mentén kell meghúznod a határokat: ők adják meg, kit és meddig engedsz be a privát szférádba. A haragod például jelezheti, ha valaki átlépett egy határt; a félelem figyelmeztet, ha valami veszélyes; a szomorúság segít megbirkózni a veszteséggel. Nem a kellemetlen érzés a célpont — hanem az, hogy mit kezdünk velük.
Visszaszerzett önrendelkezés: te döntesz
Lehet, hogy gyerekkorodban megtanultad, hogy tehetetlen vagy, és nem választhatsz. De felnőttként visszakapod az önrendelkezésedet. Már dönthetsz úgy, hogy kezedbe veszed az irányítást: nem fogadsz el bárkit vagy bármit automatikusan, nem hagyod, hogy a múlt szabja meg a jelen határaidat.
Gyakorlati lépések a kezdéshez
Figyeld meg: ha érzel valamit, nevezzük nevén (pl. „félek”, „dühös vagyok”).
Adj neki helyet: engedd meg magadnak a rövid megélését — lélegezz, figyeld meg hol érzed a testedben.
Húzz határokat : döntsd el, mi az, amit elfogadsz és mi az, amit nem.
Kérj támogatást: beszélgess megbízható segítővel vagy szakemberrel, ha túl nehéz egyedül.
A kellemetlen érzések nem gyengítenek — éppen ellenkezőleg: ha meghallgatod és bölcsen használod őket, ők lesznek a belső testőreid.